Kereső
Főoldal
A DEGOB-ról
A visszaemlékezők
Lágerenciklopédia
Idegen szavak, kifejezések
Támogatóink

Fentnevezett előadja a következőket:
Kispesten 3.500 zsidó lélek volt. Javarész orvosok, ügyvédek és kereskedők voltak, de kisebb számban akadtak köztük munkások is. Nekem drogériám volt, mely feleségemmel együtt gondtalan megélhetést biztosított nekünk. Az Országos Mentőegyesület kispesti állomásának voltam az igazgatója, ez is szép jövedelmet jelentett.1944. március 19-én vonultak be a németek. Endre László parancsára dr. Molnár József hajtotta végre a zsidóellenes rendelkezéseket. Molnárnak köszönhető, hogy kispesten csinálták meg legkésőbb a gettót, az összes pestkörnyéki helységek közül. Néhány utcát jelöltek ki a gettó céljaira. A többi gettóhoz viszonyítva itt aránylag kényelmesen helyeztek el bennünket. A gettó területét nem őrizte senki. Egész az utolsó pillanatig módunkban volt a munkánk után járni. Mindenki járhatott bevásárolni és magunk láttuk el a háztartásainkat élelemmel.A deportációt a csendőrök hajtották végre. Egyik éjszaka 11- kor felkeltettek minket, brutalizálták az embereket, aztán mindenkit bezártak a szobájába és reggelig őrt álltak. 6 órakor gyalog kimentünk az állomásra. Itt bevagoníroztak és a monori gyűjtőtáborba vittek. Ez a legrosszabb helyek egyike volt. Áztunk, fáztunk, szabad ég alatt töltöttük a napjainkat. Mosakodási lehetőség nem volt. Nehezen lehetett élelemhez jutni, mert óriási volt a túlzsúfoltság. A 3.500 kispestivel együtt cca. 12-15.000 ember volt itt. Még Jászságból is hoztak ide embereket.Ezt a 15.000 zsidót 2 transzportban deportálták Auschwitzba. Átlag 80-90 személyt préseltek egy vagonba. Ellátást nem adtak. Már útközben többen meghaltak az idősebbek közül. Különben vízhiánytól szenvedtünk a csendőrök az utazás alatt állandóan értékek utánInkább pénzt raboltak el tőlünk sokat. Július 20- án hajnali 3 órakor érkeztünk Auschwitzba. Itt választottak el a feleségemtől, aki a szelektálásnál a baloldalra került. Engem fertőtlenítés után a 13-as blokkban helyeztek el. Július 30-án Arbeitstransporttal vonaton szállítottak Dachau- Mettenheibe. Itt mint Sanit#ter a revierbe kerültem és onnan naponta jártam be Schwindeggbe dolgozni a Zentralsanit#tsdepoba. Ez látta el a német hadsereget gyógyszerrel. Szerencsés beosztásom volt. A munkahelyemen rendes ellátást kaptam és jó bánásmódban részesültem. Onnan a nagy bombázások alkalmával Mühldorfba jártam, ahol magam láttam el az elsősegélynyújtást. Rengeteg zsidó dolgozott itt ekkor. Naponta 1.000- en jártak a pályaudvart takarítani. Sajnos a 2 hét alatt 300 zsidó halott és ugyanennyi sebesült volt.A felszabadulás előtt 6 nappal bevagoníroztak és Innsbruck irányába akartak vinni. Megsemmisítő táborba akartak hurcolni, de a vezetőnk egy kiváló SS Obersturmführer a vonatot állandóan előre- hátra vezényelte és az egész vonatot az amerikaiak kezébe adta. Végre május 6 -án Tutzingban felszabadítottak az amerikaiak. Én onnan gyalog mentem vissza Schwindeggbe- Tudomásom szerint Feldafingban még kb. 6.000 deportált mgyar zsidó van, férfiak és nők vegyesen.

Kifosztás