Kereső
Főoldal
A DEGOB-ról
A visszaemlékezők
Lágerenciklopédia
Idegen szavak, kifejezések
Támogatóink

Fent nevezett előadja a következőket:
Nagybocskón laktam szüleimmel és 3 fivéremmel. Rőfösüzletünk volt, amelyből gondtalanul megéltünk.A németek bevonulása után a csendőrök bevittek Mátészalkára a gettóba. Ott nagyon rossz sorsunk volt, mert a németek állandóan bejöttek a gettóba és minden ok nélkül ütöttek-vertek minket. A lányokat elvitték utcát seperni és súrolni. Engem is nagyon sokszor elhurcoltak munkára. A nőket nem annyira bántalmazták, de a férfiakat folyton ütlegelték.Június elején Auschwitzba deportáltak. A kiszálláskor elszakítottak Szüleimtől és összes testvéremtől. 12 éves öcsém az Édesanyámmal együtt balra került. Akkor még tudtuk, hogy mi történik velük. Auschwitzban a 14.-es blokkba kerültem. Egész idő alatt ott voltam. A mosodában és a kórházban dolgoztam. A fertőtlenítőt takarítottuk és mostuk fel a Häftlingek után. A konyhában az ételes vödröket mostam. Egyhangú munka volt. Az ellátásunk a konyhában jó volt, de hiányos. Módomban volt, hogy a rokonaimnak juttassak ételt, és én ezt gyakran megtettem, inkább magam ettem kevesebbet.Januárban Ravensbrückbe kerültem. Itt kezdődött csak az igazi éhezés. Szörnyű volt. Nagyon lefogytam. Itt munka nem volt, de egyáltalán nem adtak enni. Elmúlt 2-3 nap anélkül, hogy egyetlen harapást kaptunk volna.Malchovba vittek, ahol egyáltalán nem volt munka, de folytatódott az éhezés. Nagyon sokan megbetegedtek.Végül is Tauchába kerültem. Itt már jobb volt az ellátás és nem dolgoztattak.Az oroszok 3 km-nyire voltak a lágertől, amikor minket továbbhurcoltak. 2 hétig meneteltünk. Az úton füvet ettünk. Nem volt még egy kort vizünk sem. Sokan elpusztultak az éhségtől. Aki egyetlen krumplit lopott a mezőn, azt az SS agyonlőtte. Végre egy kis faluban felszabadítottak az amerikaiak. Másnap oroszok jöttek a helyükre, ettől kezdve nagyon jó dolgunk volt.Én 4 hétig orvosi kezelésre jártam, mert fájt a lábam. Majdnem teljesen kigyógyultam.Magyarországra érve tudtam meg, hogy 50 tagú rokonságomból csak hárman maradtunk életben. Az öcsém, a bátyám meg én. Apám és két fivérem együtt voltak. És a 14 éves öcsém látta Apámat meghalni. Szegény Apám húsvétkor tüdőbajt kapott, abban pusztult el. 8 nappal később 22 éves bátyám is meghalt, legyengült szervezetével nem bírta elviselni Apán halálát és utánament.Most nagyon szeretnék kimenni Palesztinába. Meg kell várnom, amíg az öcsém meggyógyul, mert mellhártyagyulladással fekszik kórházban.

Kifosztás