Jegyzőkönyv: 1746

szkennelt verzió
Név: K. E.
Neme:
Születési hely: Szerencs
Születési idő: 1919
Utolsó lakóhely: Budapest
Foglalkozás: tisztviselőnő
Gettó: Sátoraljaujhely
Táborok: Auschwitz, Bergenbelsen


Fentnevezett előadja a következőket: A német bevonulás idején hazautaztam Szerencsre és innen vittek be édesanyámmal együtt a sátoraljaújhelyi gettóba. Összeismerkedtem ez sátoraljaújhelyi keresztény úrinővel, akinek odaígértem minden ékszeremet, ha édesanyámmal együtt megszöktet a gettóból. Sikerült is kivinnie bennünket a saját lakására, ott bezárt egy kis szobába, a férje pedig felutazott Budapestre, hogy nekünk keresztény iratokat szerezzen. Időközben valaki feljelentett bennünket és egy délelőtt megjelentek a lakásán a detektívek. A legvadabb módon felrántották az ajtót, egyik detektív ránkszegezte revolverét, a másik kezében gumibot volt, öt percnyi időt adtak az összekészülődésre, különbeni lelövés mellett. Felvitt a rendőrségre, külön szobába, engem a kínzókamrába zártak be. Azzal kezdték a vallatást, hogy ismerem-e a detektívet, " Én vagyok az, aki a zsidókat feketére verem, de ez a jobbik eset", Varró detektívfelügyelő volt, megkezdte a vallatásomat. Őszintén megmondta, hogy megakartunk szökni, azt is megmondtam, hogy az arany hol van elásva, odavezetett, kivétette velem és azután betett bennünket a következő transzportba.
04. hó 20-án érkeztünk meg Auschwitzba, éjnek idején, rögtön az állomáson erős világítás fogadott, kiabálást hallottunk mindenfelől, csíkosruhás emberek közeledtek felénk, mindenfelé német őrök. Ötös sorba állítottak, külön-külön a férfiakat és nőket, erős reflektorvényben meg kellett állni, Dr. Mengele kiválasztotta a munkabírókat, édesanyámmal együtt kerültünk egy csoportba. Hatalmas tűz fogadott, azt hittük, hogy elevenen visznek oda, ez úgy látszik mind csak hatáskeltés céljából volt így megrendezve. Bevittek a fürdőbe, ott lenyírták a hajunkat, jó 04. havi hidegben adtak egy szál ruhát, majd a C. lágerbe vittek, egy blokkban 1052-en voltunk, egy priccsen 13-an. Az appel fél 3-kor kezdődött ébresztővel, reggel 9-ig álltunk kint, vigyázz-állásban. A C. lágernek egyik borzalma volt, amikor sok ember összegyűlt a wascheaumban, bezárták az egyik ajtót hátul, egy másik ajtón bejött Grése, bottal ütötte szerencsétlen nőket, mindenki menekült előle. Akkor láttam az első halottat a lágerben, egy nőt összetapostak Grése csak vállvonogatva, közömbösen nézte a jelenetet. Férfiakkal áthozatott egy másik lágerből varrógépeket, Schneidereit akartak berendezni, a férfiakkal letétették a gépeket a láger kapuja elé, egyik kislány felismerte az apját ezek között, de nem engedték meg, hogy apjához menjen.Az egyik blokkból kivezényelték a nőket, hogy a kapu elől a gépeket bevigyék egy blokkba, egészen fiatal olasz leány volt közöttük, az arbeitsdeinst sürgette, hogy gyorsabban menjen, a kisleány - bizonyára nem volt tisztában a helyzettel - vállatvonva kijelentette, hogy neki nem sürgős. Erre a nő pofonvágta, a kislány meg visszaütötte, a nő behivatta az SS blockführert, az két hatalmas pofont adott a kislánynak, utána csizmájával háromszor gyomorszájon rúgta. A kislány összeesett, bevitték a revierbe és három óra múlva kiszenvedett.Köztudomású, hogy a hozzátartozókat igyekeztek különválasztani egymástól: a C. lágerben volt egy asszony, a B. lágerben volt a leánya, vasárnap délután, amikor a dróton keresztül beszélgettünk, a post lőtt és eltalálta a kislány koponyáját, véresen esett össze. Amikor az anyja ezt látta, megőrült a látottakon. El is vitték utána a gázba, a kislányt pedig bevitték haldokolva a revierbe: később örömmel hallottuk, hogy jobban lett.Hajnali 4 órakor kellett a kávéért menni a konyhára, síkos volt az út, négy kislány cipelte az 50 kg-os kannát, utat akartak spórolni és nekivágtak egy ismeretlen útiránynak. Hárman belezuhantak egy hatalmas basen vízbe, kettő kiúszott, egy sajnos belefulladt. Mikor megvirradt, az egyik post a másiknak azt mondta: "Ma vasárnap van, nem akarsz fürdeni, még partnered is lesz!" a hulla ott úszott a vízen.A szelektálás alkalmával történt, hogy a revierből elvitték a betegeket egy hatalmas fekete autóval, telve meztelen emberekkel. Ez estefelé volt, síri csend, mintha temetés lett volna, egészen lassan ment az autó. Egy 14 éves kislány meztelenül kiugrott az autóból, szegényke elvágódott, újra felállt és tovább akart futni, észrevette ezt a post, a kislány csak annyit kiabált, hogy " Én még fiatal vagyok, maradhassak vissza!" A kiabálás mit sem használt, a szerencsétlen gyereket mégis elvitték.01. hó közepetáján közeledtek Auschwitzhoz az oroszok, erre elvittek Bergenbelsenbe. Itt voltam egészen lágeréletem végéig. Itt főleg a férfiakkal történtek a leghajmeresztőbb dolgok. Reggelenként 5-6 halott feküdt a konyha előtt, kezükben volt a lopott répa, a post fentről lőtte le őket. A konyhán volt beosztva, egyszer egy férfi belopózott a konyhába és elvitt egy darab répát, észrevette a konyhachef, hatalmas pofont adott neki annyira, hogy elöntötte a vér, a férfi letérdelt, könyörgött, hogy ne bántsák, de a chef vette a pisztolyát és a konyha közepén lelőtte.Az angolok által 04. hó 15-én felszabadultunk, akkor súlyos tífuszba feküdtem, utána még ott maradtam betegen egy ideig és 07. hó elején jöttem vissza Budapestre.Jövő terveim: Hazautazom, azután édesanyám után nézek. Ha lehet kimegyünk Angliába, vagy Amerikába.
switch to English

bphm.hu

holokausztmagyarorszagon.hu