SS-felügyelőnők Auschwitzban
A deportált magyar zsidó nők Auschwitzban és más táborokban gyakran találkoztak SS-felügyelőnőkkel. Nem véletlenül. 1945 januárjában 714 ezer fogoly raboskodott a náci táborokban 41.182 őr felügyelete alatt. A rabok több mint negyede (202.764 fő, azaz 28,4%) és az őrök majd egytizede (3508 fő, azaz 8,5%) nő volt.[1]
A magyar holokauszt történetét lásd itt.
A Harmadik Birodalom történetének első hat évében kevés nő került a koncentrációs táborokba. Őket az SS férfi tagjai őrizték kisebb táborokban (pl. Nordheim, Lichtenburg). A terror fokozódásával 1939 tavaszán azonban szükségessé vált, hogy létrehozzanak egy külön tábort a női foglyok számára. A nácik Berlintől északra, Ravensbrückben állították fel az eredetileg 10 ezer nő befogadására alkalmas új FKL-t (Frauen Konzentrationslager, női koncentrációs tábor).
Ravensbrückben a szigorú tábori szabályok betartatásáért
Ahogy a túlélők láttákEgyszerre jött Drechslerné, az óriási vérebével, mindenkit levetkőztetett |
Az 1939 és 1945 között Ravensbrückbe szállított 130 ezer nő közül mintegy 90 ezren itt pusztultak. Az éhség és a betegségek mellett sok fogoly az SS-felügyelőnők brutalitásának esett áldozatul. Már pedig a háború kitörését követően felállított új koncentrációs táborokba (Lublin-Majdanek, Auschwitz, Plaszów stb.) a Ravensbückben kiképzett SS-felügyelőnőket vezényelték át.
Az auschwitzi női tábor
Az első női foglyok 1942 márciusában Ravensbrückből és Szlovákiából érkeztek Auschwitzba.
 |
Rudolf Höss, Auschwitz parancsnoka |
Az auschwitzi FKL kezdetben Ravensbrück külső részlegeként működött, női vezetője (Johanna Langefeld) elméletileg független volt Auschwitz férfi parancsnokától, Rudolf Hösstől. Ez az irányítási struktúra a nemek közti rivalizáláshoz vezetett. Az SS-tisztek nyíltan tiltakoztak, és nem voltak hajlandók teljesíteni egy nő parancsait. Höss hatalmát féltette és inkompetenciával vádolta az új, női kollégákat: "Túlzottan jól voltak elszállásolva, és olyan magas fizetést kaptak, amit a civil életben sosem érhettek volna el. Egyáltalán nem dolgozták túl magukat...Langefeld asszony sehogyan sem volt képes kezelni a helyzetet, mégis makacsul elutasította a táborparancsnok [azaz Höss] tanácsait...Alig múlt el nap anélkül, hogy ne lettek volna eltérések a sorakozón létszámellenőrzéskor. Ebben a zavaros helyzetben a női felügyelők izgatott csirkeként szaladgáltak körbe-körbe, és fogalmuk sem volt arról, hogy mit kéne csinálniuk." Höss Himmlerhez fordult, de az SS vezetője nem támogatta a lágerparancsnok hatalmi ambícióit. Ennek ellenére hamarosan saját irányítása alá vonta a női tábort, kompromisszumként pedig egymással párhuzamos férfi és női parancsnoki struktúrát alakított ki.[4]
Bánásmód, általános viszonyok
1942 októberében a 30 éves, osztrák SS-főfelügyelőnő (SS-Oberaufseherin) Maria Mandel vette át az FKL irányítását. Az egykori irodai tisztviselő többéves tábori tapasztalattal rendelkezett. Meggyőződéses náci volt, aki úgy vélte, hogy a legyengült foglyok gázkamrába küldése révén fent tudja tartani a rendet a túlzsúfolt barakkokban. Zenerajongóként fogolyzenekart szervezett, annak zsidó karmesterét nagyra tartotta. Mandel képtelen volt teherbe esni. Bár a szelekciók során sok gyereket küldött a halálba, előfordult, hogy egyes kicsiknek süteményt adott.[5]
A parancsnoksága alá tartozó női SS beosztottak (a jelentésvezetők /Rapportführerin/, felügyelőnők /Aufseherin/,
 |
Maria Mandel, az FKL parancsnoka |
A kispesti Kottmanné és lánya így jellemezte az SS-felügyelőnőket: "Ezek a nők szintén nagyon gorombák és durvák voltak hozzánk, általában sokkal rosszabbak, mint a német férfiak. A legcsekélyebbért ütöttek, rúgtak, lökdöstek bennünket."[7] Az SS-felügyelőnők nem csupán fizikailag, de lelkileg is kínozták foglyaikat. A munkástranszportokba beosztott nőket például azzal ijesztgették, hogy a krematóriumba viszik őket.[8]
Mandel és beosztottai
1942 és 1945 között legfeljebb 170-200 SS-felügyelőnő szolgált az Auschwitz-komplexumban. Közülük többen maradandó nyomot hagytak a túlélő magyar zsidó nők emlékezetében. A birkenaui női táborokat irányító Maria Mandel SS-Oberaufseherin nem állt napi kapcsolatban a magyar foglyokkal. Elsősorban a nagyobb szelekciók alkalmával találkoztak vele. Hasonló okból említették még a főleg a BIIb szektorban szolgáló Elisabeth Ruppert SS-Rapportführerint is.[9]
Jóval többen emlékeztek Margot Elisabeth Drechsler (vagy Drexler, Dreschel) SS-Rapportführerinre. A szelekciók során Dr. Mengele partnereként
 |
Magyar zsidó nők Birkenauban |
Az SS-Rapportführerin élet és halál abszolút ura volt: "Egyszerre jött Drechslerné, az óriási vérebével, mindenkit levetkőztetett, még a cipőinket is elvette, teljesen meztelenül álltunk több órát, már akkorra egyikünk sem gondolt az életre, elkerülhetetlennek látszott a gázhalál..."[12]
Irma Grese: a gyönyörű bestia
Kétségtelen tény, hogy a magyar zsidó nőkben az SS-felügyelőnők közül a legmélyebb nyomot
 |
A "gyönyörű bestia" |
A 20 éves Irma Grese szépsége még a deportáltaknak is feltűnt: "Volt egy Grese nevezetű csodaszép nő, egy biciklin járt. Ezer és ezer ember állt a fullasztó hőségben és ő gyönyörködött, hogy mi hogyan térdepelünk." - emlékezett egy kalocsai túlélő.[14] 16 munkácsi lány közös visszaemlékezése szerint: "Greze valaha színésznő volt, ragyogó szép fiatal asszony."[15] Egy zsidó orvosnőnek, Lengyel Olgának Grese elmondta, hogy a háború után filmszínésznő akar lenni. Órákon át nézegette saját arcát a tükörben, öltöztetőnőjével állandóan új ruhákat varratott magának. Több szeretője volt, köztük foglyok is. Amikor teherbe esett, egy másik magyar fogoly orvosnővel hajtatta el magzatát.[16]
Grese nem csupán megjelenésével, hanem kirívó kegyetlenségével is felhívta magára a figyelmet. A budapesti Paulay Ede utcából
 |
Irma Grese |
Az ungvári Ackermann-testvérek az órákig tartó appelleken találkoztak vele: "A Rapportführerinnek - Grese volt a neve - volt egy gumibotja, ha nem álltunk egyenesen, összevert bennünket."[18] Egy huszti háziasszony a BIIc láger 16. blokkjába került: "A koszt fűleves volt, amelyben kavicsdarabok, fa és szénhulladék, homok képezték a tartalmat. Korán reggel már appell volt, amely a nap folyamán többször megismétlődött. Verést kaptunk, minden lehető és lehetetlen alkalommal. Ha a Grese nevű SS nő jött, akkor térdelnünk kellett, akár 8 órát is."[19]
A rettegett szelekciók során Grese általában Drechslerrel és Mengelével együtt döntött életről és halálról: "A két nő még Mengelénél is gonoszabb volt...A szelekció a következőképpen folyt le: A meztelenre vetkőzött nők futólépésben felemelt karral, elfutottak először Mengele; majd Greze és Drechsler előtt, az első szelekciót Mengele végezte, a nők esetleg szelektáltak olyanokat is akik Mengele szelekcióján átestek."[20] Az izai gettóból elhurcolt Jakobovits Sárát Mengele munkaképesnek minősítette, Grese mégis a gázkamrába akarta küldeni: "Dr. Mengele gyakran tartott szelekciót, én elég strammul néztem ki, tehát beválogatott ezek közé, de Grese azt mondta, hogy a járásom nem szép, erre dr. Mengele visszahívott, hogy menjek fel a kojára (emeletes priccs), azután még egyszer átvonultam előtte, ekkor kaptam tőle egy hatalmas pofont."[21]
Grese kétségtelenül szadista volt. Előszeretettel ütötte korbáccsal a csinos női foglyok arcát. Egy técsői visszaemlékező szerint egyszerűen "...kiszúrta egy lánynak a szemét, mert átbeszélt a dróton egy ismerősével."[22] Auschwitz kiürítése után Greset felettesei Ravensbrückbe, majd Bergen-Belsenbe küldték, ahol sok korábbi áldozatát tovább kínozta.
Megtorlás, felelősségre vonás
A háború után az SS-felügyelőnőket sokkal
Ahogy a túlélők láttákAz SS nő megnyugtatott, hogy nem transzportba visznek, hanem krematóriumba. Volt egy gumibotja, ha nem álltunk egyenesen, összevert bennünket |
Lábjegyzetek
[1] Az adatokat lásd Sofsky 1999, 38. és 102. o.
[2] A rettegett auschwitz-birkenaui felügyelőnő, az édesanyját elvesztő Irma Grese, erőskezű és náciellenes apja szigora helyett választotta az SS-t. Irma Grese és testvére, Helen Grese kihallgatása a Bergen-Belsen-perben. 1945. október 16. The Belsen Trial 1949, 247-249. o.
[3] Lasik 2000a, I/281-284. o.
[4] Höss 1996, 147-148. o.
[5] Langbein 2004, 396. o.
[6] 520. jegyzőkönyv.
[7] 2336. jegyzőkönyv.
[8] 699. jegyzőkönyv.
[9] 2279. jegyzőkönyv. A visszaemlékező Ruppertet a Drechsler nevének becézett formájához hasonló módon "Ruppertka"-ként, Mandelt pedig valószínűleg asszonynevén (Mandelné) említi.
[10] 1004. jegyzőkönyv.
[11] 520. jegyzőkönyv.
[12] 3309. jegyzőkönyv.
[13] Irma Grese és testvére, Helen Grese kihallgatása a Bergen-Belsen-perben. 1945. október 16. The Belsen Trial, 247-249. o.
[14] 873. jegyzőkönyv.
[15] 254. jegyzőkönyv.
[16] Lengyel 1948, 131-134. o. Lásd még Langbein 2004, 399-401. o.
[17] 1746. jegyzőkönyv.
[18] 1007. jegyzőkönyv.
[19] 1076. jegyzőkönyv.
[20] 254. jegyzőkönyv.
[21] 1097. jegyzőkönyv.
[22] Lengyel 1948, 165-168. o., illetve a 914. jegyzőkönyv.
[23] Lasik 2000b, V/110. o.
[24] Langbein 2004, 506. o.
[25] Langbein 2004, 401. o.
Felhasznált irodalom
The Belsen Trial 1949
Raymond Phillips (ed): Trial of Josef Kramer and fourty-four others (War Crimes Trials. Volume II. The Belsen Trial). London-Edinburgh-Glasgow, 1949, William Hodge and Co. Ltd.
Höss 1996
Steven Paskuly (ed.): Death Dealer. The Memoirs of the SS-commandant at Auschwitz. New York, 1996, Da Capo Press.
Langbein 2004
Hermann Langbein: People in Auschwitz. Chapell Hill-London, 2004, University of North Carolina Press-USHMM.
Lasik 2000a
Aleksander Lasik: The Auschwitz SS Garrison. In Waclaw Dlugoborski-Franciszek Piper (eds.): Auschwitz 1940-1945. Volume 1-5. Central Issues in the History of the Camp. Oswiecim, 2000, Auschwitz-Birkenau State Museum.
Lasik 2000b
Aleksander Lasik: The Apprehesion and Punishment of the Auschwitz Concentration Camp Staff. In Waclaw Dlugoborski-Franciszek Piper (eds.): Auschwitz 1940-1945. Volume 1-5. Central Issues in the History of the Camp. Oswiecim, 2000, Auschwitz-Birkenau State Museum.
Lengyel 1948
Olga Lengyel: Hitler's Ovens. Five Chimneys. New York, 1948.
Sofsky 1999
Wolfgang Sofsky: The Order of Terror. The Concentration Camp. Princeton, 1999, Princeton University Press.
