Jegyzőkönyv: 1747
Név: N. J.
Neme: nő
Születési hely: Budapest
Születési idő: 1924
Utolsó lakóhely: Sashalom
Foglalkozás: drogista
Koncentració: Budakalász
Táborok: Auschwitz, Frankfurt am Main, Ravensbrück, Zillertbal, Nordbausen, Mauthausen, Günskirchen
Neme: nő
Születési hely: Budapest
Születési idő: 1924
Utolsó lakóhely: Sashalom
Foglalkozás: drogista
Koncentració: Budakalász
Táborok: Auschwitz, Frankfurt am Main, Ravensbrück, Zillertbal, Nordbausen, Mauthausen, Günskirchen
Fentnevezett előadja a következőket: Sashalmon 180 zsidócsalád lakott. Legnagyobbrészt kereskedők voltak. Édesapámnak üveg és porcelánkereskedése volt. Később elvették az iparát, akkor mint szabó dolgozott. Nem voltak testvéreim 3 tagú családunk megélhetése biztosítva volt.
A németek bevonulása után csak olyan házban lakhatott zsidó, ahol a háziúr is zsidó volt. A házakat sárgacsillaggal jelölték meg, de mivel a városkában szétszórva álltak ezek a házak, nem volt Sashalmon gettó.A rendőrök 06. hó 29-én körülfogták az összes zsidóházakat és 30-án csendőrök kíséretében gyalog vonultunk Rákosszentmihályra. A csendőrök előzőleg megfosztottak összes értéktárgyainktól, pénzünket is elrabolták. Mindezekről azonban jegyzőkönyvet vettek fel. Aztán vagonokba raktak és elvittek a Budakalászi téglagyárba.Budakalászon a legnagyobb fertőben éltünk. A szabad ég alatt aludtunk. Itt volt egy fiatal SS katona, alacsony szőkehajú fiú, aki állandóan korbáccsal járt köztünk és ütlegelt minket. A csendőrök is kegyetlenek voltak, állandóan fosztogattak és bántalmaztak bennünket. Szüleimmel együtt egy hetet töltöttünk itt.Velük együtt deportáltak vagonban Auschwitzba. Megérkezés után elszakítottak szüleimtől, azóta nem tudok róluk semmit. Auschwitzban nem dolgoztam, annál többet szenvedtem az Appelektől és a koplalástól. A legszörnyűbb volt, hogy a fertőtlenítést az SS-ek végezték. Meztelenre kellett levetkőznünk előttük. 08. hónapban Frankfurt am Mainba kerültem Arbeitslagerbe.Frankfurtban kegyetlen Shefünk volt. Az élelem legnagyobb részét ellopta: üres hideg káposztalevest adagolt nekünk. A komisz Aufseherinek az idős asszonyokat is folyton bántalmazták. A chef a legcsekélyebb dologért a pincébe vitette a Häftlingeket, ahol 50-et veretett rájuk. A bántalmazást 2 kiválasztott zsidólánynak kellett végeznie. Ha vonakodtak ezt megtenni, akkor őket ütlegelte.Rengeteget szenvedtünk itt. Rosszindulatból még a hajunkat is levágatta. A ruháinkat ellopták, rongyokban jártunk. A Todt Organizációnál dolgoztunk. A szabály ellenére esőben is kiküldtek a munkahelyünkre.Én 13 hétig fát fűrészeltem reggel 7 - este 6-ig. 13-an láttuk el az egész katonaságot fával. A chefnek mégis mindig kevés volt a termelés és azzal fenyegetődzött, hogy bezárat a pincébe. Az ellátás szörnyű volt.Következő állomásunk a ravensbrücki koncentrációs láger volt. Itt nem volt munka. A lengyel Capok ellopták a zsidók élelmét.4 héttel később Zillorthalba vittek. Itt nagyon jó dolgunk volt. Rendes volt a vezetőség. Fűtött lágerben laktunk, tisztességesen bántak velünk és megfelelő kosztról gondoskodtak. Szövőgyárban dolgoztunk.Nordhausenben is jó helyünk volt. Repülőgépgyár volt a munkahelyünk. Központi fűtéses lakásban laktunk, külön ebédlőnk és konyhánk volt. Tisztán főztek számunkra. A bánásmód is tűrhető volt.03. hónapban kezdődött a kálváriánk. Gyalog hurcoltak Mauthausenbe. Az úton ütöttek-vertek. Enni nem kaptunk, a gyengéket az SS kilőtte sorainkból. Mauthausenben folytatódott az éhezés.Már egészen apatikus voltam, amikor továbbhajtottak Gunskirchenbe. Embertelenül szenvedtünk és ha az amerikaiak nem jönnek időben, mindannyian éhen haltunk volna.A 05. hó 04-i felszabadulás után újra mint emberek élhettünk.