Kereső
Főoldal
A DEGOB-ról
A visszaemlékezők
Lágerenciklopédia
Idegen szavak, kifejezések
Támogatóink

Fentnevezett előadja a következőket:
10. hó 23-án bevonultam a Kisok pályára, mint munkaszolgálatos. Innen kétnapi keserves gyaloglás után Őrszentmiklósra kerültünk. A téglagyár udvarán, ahol a téglákat szárítják, és amelynek csak teteje volt, falai nem, lettünk elszállásolva. Az első 5 napon semmit nem kaptunk enni. Földmunkát végeztünk. A nyilasok vettek gondjaikba. Nyilas parancsnokunk két éjszaka szórakozásból riadót rendelt el. Fel kellett sorakoznunk, és ekkor azt mondta, mivel tudomására jutott, hogy több munkatáborból a nők elszöktek, megtizedelheti a társaságot. Ő azonban nem rossz ember és csak kettőt fog agyonlőni. Gödröt kellett ásnunk, ekkor két lány ki lett választva, de ezeknek svájci védettségük volt, és így fél órás hátborzongató várakozás után nagykegyesen kijelentette, hogy most az egyszer megbocsát. Két nőt, akik egy másik munkatáborból szöktek meg, az állomáson elfogtak. Parancsnokunk kiadta a rendelkezést: Agyonlőni. Az egyik, egy ragyogóan szép fiatal nő térdre borult, úgy kérte, kegyelmezzen neki, két kis gyermeke van, azokhoz akart hazamenni. De a parancsnok azt mondta, nem lehet kegyelmezni. Ott temették el őket az állomás mellett.Körülbelül két hét múlva útnak indultunk gyalog Pünkösdfürdőn keresztül. Itt a rendőrség vett át. Az óbudai téglagyárba mentünk, egész úton semmit nem kaptunk enni. A rendőrök rendesek voltak, de vezetőjük, egy rendőrtiszt, annál durvább és rosszabb. Bikacsökkel ment a nőknek, és ami rosszat tudott, azt mind megtette velük.24 órát töltöttem a téglagyárba, azután gyalog Ausztria felé indultunk. Körülbelül 12 napig gyalogoltunk. A határon átadtak a németeknek, akik enni adtak, és vagonokba raktak minket. Landbergbe mentünk, ahol két hétig voltam. Ekkor egy 210 személyes transzporttal Türkheimbe vittek. Először varrodában, majd mosodában dolgoztam. Az ellátás nem volt rossz, csak kevés, a bánásmódra nem panaszkodhatom.02. hónapban Kauferingbe vittek. Délután 5 órakor érkeztünk meg, órákig ácsorogunk az udvaron. Végre bevittek a fertőtlenítőbe, ahol éjszaka végeztünk csak és ekkor anélkül, hogy lepihenni hagytak volna, munkára küldtek ki minden élelem nélkül. Én a konyhához lettem beosztva, mint krumpli pucoló. A munkahely egy és negyedórányi távolságra volt, hegynek felfelé, fatalpú szandálban, mely állandóan beragadt a magas hóba. Egy Erika nevű SS felügyelőnő nagyon rossz és durva volt hozzánk. Ha ruha kiosztás volt, kivétel nélkül a kicsiknek mindig nagy ruhát adott, és a magasaknak kicsit és szűket. Az egész vezetőség kitűnt kegyetlenségével.04. hóban útnak indítottak. Egy fél kenyeret és egy kis vajat kaptunk. 4 nap múlva megérkeztünk Allachba, ahol az amerikaiak szabadítottak fel minket. Tífusszal kórházba kerültem, majd Feldafingba mentem, és ott voltam mostanáig. Román transzporttal jöttem haza. Újból dolgozni szeretnék.

Kifosztás