Kereső
Főoldal
A DEGOB-ról
A visszaemlékezők
Lágerenciklopédia
Idegen szavak, kifejezések
Támogatóink

Fent nevezett előadja a következőket:
1944 juniusában plakátfelhivásra bevonultam Jászberénybe.Itt szortierozták az embereket és én ipari századba kerültem. Kb 1 hónapos ott tartózkodás után feljöttünk Budapestre,a Rózs#k terén levő ovónőképzőben helyeztek el bennünket,azután 2-3 hét után átjöttünk az ### épületbe és innen a Daróczi uti ruharaktárba jártunk dolgozni.Dr.Raskó István főhadnagy volt a századparancsnokunk,aki eleinte jól bánt velünk,később azonban megváltozott és tudomásom szerint azzal dicsekedett,hogy ő vitte a legnagyobb létszámot a józsefvárosi pályaudvarra.Szabó szakaszvezető,szolgálatvezető azonban egész idő alatt komiszul bánt velünk.Ö megtette azt,hogy amikor kivittek bennünket a józsefvárosi pályaudvarra,nyitott t#lténytáskával ment előttünk és lelövéssel fenyegette azt,aki szökni merészel Nov.28.-án vittek ki a józsefvárosi pályaudvarra,itt bewaggonieroztak bennünket rendőrtisztek,csendőrök és nyilas karszalagos egyének,ezenkivül egy halálfejes SS-tiszt is volt jelen. Vittek bennünket kifelé egész Wienig.Itt megfordult a vonat és Sopronon keresztül Kőszegre vittek bennünket.Hegyeshalomnál közben német csendőrség vett át bennünket.Kőszegen pedig politsche Leiterek.Kőszegen két helyen voltunk elhelyezve:a téglagyárban és a sörgyárban.Nyilas őrség volt,akik komiszul bántak velünk,nagyon sok embert agyonlőttek.Páncélos árkokat csináltunk.A munkaidő reggel 6-tól d.u. 5-ig tartott.Nagyon rossz volt a bánásmód,aki pld.éjjel latrinára ment,azok 90%-a nem jött vissza.Én a sörgyárban laktam,sátorban.A tisztálkodási lehetőség majdnem nulla volt,csupán a vége felé kaptunk egy-egy napot tisztálkodás céljából.Kb 10 naponként esett egy-egy századra a sor.Itt borzasztóan eltetvesedtünk.Csináltunk ugyan fertőtlenitőt,de ez nem sok eredménnyel dolgozott. Itt voltunk kb márciusig és akkor kiválogatták azokat,akik gyalogutra képesnek tartották magukat. sörgyárban kb 350 ilyen ember volt.Rohonczra vittek bennünket, az osztrák határon tul.Utólagos értesüléseim szerint,a visszamaradottakat később kivégezték.Velünk árkokat ásattak.Egész éjjel # óráig ástunk és mint megtudtuk,ez később tömegsir lett.Kb 250 embert hoztak át Kőszegről és ezeket ott agyonlőtték.Ezeknek a holmiját később behozták a szállásunkra és én magam is felismertem közöttük több bajtársam holmiját.Hat napig voltam Rohonczn.Rohonczon némileg jobb volt a koszt,a bánásmód is valamivel jobb volt,a polgári lakosság is jobbindulatu volt,mint Kőszegen.Bunkereket épitettünk.Hat nap után továbbvittek bennünket,mert az oroszok már lőtték a v#rost.Innen Grazba kerültünk,onnan pedig észak felé,Mauthausenbe.Az egész visszavonulás alatt Mauthausenig mindössze háromszor kaptunk élelmet.Kb 3-3 és fél hétig gyalogoltunk.Utközben rengeteg embert agyonlőttek és a legbrutálisabban bántak velünk.Trofaiachban kaptunk első izben élelmet az itteni Hermann Göring-müvektől.Itt kaptunk főzeléket és egy darab kenyeret.Az ottani Alpok legmagasabb csucsán őrségváltás volt és innen 6 km-es szakaszon futásban kellett mennünk Eisenerzig és ott az SS-ek megtizedeltek bennünket.Minden kanyarnál állt egy géppisztolyos SS és ezek lőttek reánk. Eisenerzben kaptunk ismét enni valami levest és kenyeret és innen vittek tovább Mauthausenbe.Egy izben még kaptunk enni marharépát,még pedig #0 ember kapott egy répát.Mauthausenben kb 3 hétig voltunk,de ez alatt az idő alatt nem kellett dolgoznunk.Többszáz ember halt meg naponta az éhségtől.Az emberek egy része a szabadban aludt,nem volt hely,sátrakban voltunk elhelyezve.Öt sátor volt,közöttük az egyik női sátor volt.Egy sátorban 1000-en felül voltunk,s a puszta földön feküdtünk.Tisztálkodni itt sem tudtunk.Egy vizvezeték volt,de azt is pár nap után lezárták.Innen vittek bennünket Günskirchenbe, s ezen az uton is rengeteg embert végeztek ki,akik nem birtak lépést tartani,vagy próbáltak valamit szedni a földről s ezért kiléptek a sorból.Egész idő alatt füvet és csigákat ettünk.Günzkirchenben kb 17.000 ember volt,itt is 3-400 ember halt meg részben fleckben,részben éhségben,stb.Május 5-én itt szabaditottak fel az amerikaiak.A felszabadulás után Wellsbe kerültem.Eleinte nagyon jó dolgunk volt,később romlott a helyzetünk.Itt egy kórháznak voltam az #dminisztr#tiv ve#etője,de a kórház jul. 25-én feloszlott és ekkor bementem az Alpenjäger-kaszárnyába. Itt voltam kb 3 hétig,azután áthelyeztek bennünket Lichteneggbe.Innen azután egy honvéd transporttal -melyből 3 waggont kaptak a deportáltak,hazajöttem.Kb 8-900 deportált maradt ott a Lagerban,közöttük nagyon sok a lengyel,erdélyi zsidó és kisebb része magyar.Én szept.1-én érkeztem meg Budapestre.

Kifosztás