Jegyzőkönyv: 3582

Név: dr. M. R.
Neme: férfi
Foglalkozás: orvos

Fent nevezett előadja a következőket:
A "Svájci Követség Idegen Érdekek Képviselete" kivándorlási osztályának legkritikusabb napját 1944. október 17-én d.u. 1/2 4 órakor élte át, amikor is már a követség vezetőjének engedélyével elég jelentékeny számú tisztviselő és családtag bentlakott a követség egyik helyiségében, a Vadász utca 29.sz. házban. Ez alkalommal a behatolt géppisztolyos, hivatalos utasítással ellátott öt államrendőrségi detektivet és gestapo-pribéket Kávay nevű régi rendőrségi detektív vezette. A gyilkos horda azzal az indokolással jelentkezett nálam, hogy ők ma elfogtak délelőtt a Teleky téri harcokban partizán alakulatokat, akiktől elvett iratok a mi embermentő hivatalunkba vezettek, nekik házkutatást kell tartani, hogy az itteni iratokat átkutassák. Legerélyesebb és számtalan tiltakozás, többszöri szitává lövéssel való fenyegetés, golyószórók és egyebek mellünknek szegezése dacára két és fél órán át sikerült hanggal győzni és feltartani a házkutatást és ami ezután járt volna, minden ott tartózkodó tisztviselőnek és hozzátartozójának, valamint többi bemenekültnek az életét megmenteni. Megjelent azután a svájci követség egyik tisztviselője, Steiner, aki a Szabadság-téren székelt és az ő segítségével sikerült kituszkolni ezt a gyilkos különítményt. Természetesen ha házkutatást tartanak, az nemcsak a jelenlévőkre lett volna végzetes, hanem a Szálasi rémuralom további három hónapja alatt ott elrejtőzködött mintegy 4000 élet megmentési lehetősége is illuzórikussá válhatott volna.Minden reggel 5 órakor csengett a telefon. Waldapfel tanár, az egyik legbátrabb tisztviselő jelenti, hogy viszik a védett házakat. Minden alkalommal az volt az érv, hogy 8800 darab védlevelet volt joga kiadni a svájciaknak, ezzel szemben több mint 100.000 került ki onnan, tehát a fölös létszámot el kell vinni a védett házakból. Telefonálás, szaladgálás, minden akkor u.n. hatósághoz, egyszer volt eredmény, más alkalommal sajnos nem és az illetők bekerültek a gettóba. December 31. volt egyik legnehezebb napja a követségnek, amikor a követség épületéből már az utcára sorakoztatták az ott rejtőzködőket és ismeretlen (ismert volt az a sors) sors elé akarták állítani. Itt is hatósági sokórás küzdelem meghozta az eredményt: mindenkit visszaengedtek, veszteségünk úgy ekkor, mint az egyéb megrohanásoknál, a legminimálisabb volt. Sokkal szerencsésebben úsztuk meg a rettenetes napokat, mint pl. a svéd követség, ahol a Liszt Ferenc téri hivatal megrohanása közel 200 halálos áldozatot követelt.Kun páter, akit időközben már felakasztottak, a Wekerle Sándor utca 17. sz. házba Krisztus szent nevében fegyverrel hatolt be zsidókat irtani. Itt is követségi érvekkel és egy vadonatúj bőrkabát feláldozásával sikerült az elhurcoltatást megúszni.Fentnevezett követségi épületek egyik aziluma volt a Dunából az éjjeli tömegkivégzések alkalmával szerencsés megmenekültek részére. Éjjeli , vagy hajnali műtétek a Wekerle Sándor utcában folytak le, ahol a menedéket találó orvosok hősies munkájával több szerencsétlen életét mentettük meg. Felejthetetlen éjszakák voltak ezek, amikor egy szál ingben a Dunából kiúszva, bőrig ázva jöttek ezek a szerencsétlenek vérző testtel hivatalunkba.