Kereső
Főoldal
A DEGOB-ról
A visszaemlékezők
Lágerenciklopédia
Idegen szavak, kifejezések
Támogatóink

Fent nevezett előadja a következőket:
Tiszaújlakon volt az állandó lakhelyem, ott kb. 1.000 zsidó élt, legtöbbnyire iparosok, általában szabó és cipész foglalkozást űztek. Anyagi helyzetük meglehetős volt. Én földmunkát végeztem, egy kis saját földünk volt. Jó anyagi helyzetben éltünk.1941. június végén bevonultam Ungvárra és júliusban átléptük a határt Körösmezőnél és mentünk mindig a németek után Lengyelországon, Ukrajnán stb. keresztül.1944. október 10-én jöttünk vissza az országba. Századunk fele kb. ott maradt fogságban vagy partizán fogságban. Sokan tífuszban elpusztultak. Eleinte nagyon rossz volt a helyzetünk. Ütöttek, vertek. Egy nyíregyházi hadnagy Király Jenő a Dnyeszternél 1941-ben Magyarországról deportált 17 embert a szemünk előtt vízbe dobatott. Köztük volt egy ismerős házaspár is. Simon utászhadnagy, ő volt még a parancsnok. Ugyanekkor találkoztunk Kamanitz-Podolakiban 35.000 magyar zsidóval, akik ki lettek utasítva Magyarországról, itt lettek agyonlőve és eltemetve. Itt tömegsírok vannak. Amikor átmentünk erre autókkal, összegyűjtötték őket és bennünket is majdnem lefogtak, de sikerült a németeknek bebeszélni, hogy mi nem vagyunk zsidók és így megmenekültünk. Mikor visszafelé átutaztunk arra, akkor már egy szál zsidó sem maradt meg. Ugyanakkor minden Ukrán városban, ahogy tovább mentünk, mint Proszkorov, Vinyica, itt is szemünk előtt összefogdosták a zsidókat a németek és ölték meg őket. Tömegsírban vannak elhelyezve. 1942-ben Charkov alatt téli frontállás volt, oda lettünk beosztva munkára, az első vonalba. Borzasztó nehéz helyzetünk volt. Reggel 4-től, este 9-ig kinn kellett lenni heteken keresztül 1941-42 telén. Itt 32 fokos hideg volt még márciusban is. Sáncolást, bunker és útépítést végeztünk. Gyenge katonai kosztot kaptunk. Reggel egy kis kenyeret adtak és ezzel 14 órán keresztül kinn voltunk. Este azután kaptunk ebédet. Sokan megbetegedtek, meg is haltak, elpusztultak. Megtetvesedtünk, mert nem volt lehetőség tisztálkodni. Minden nap kivonulás volt, se vasárnap, se ünnepnap nem volt és a zsidók részére kórház sem volt. Amikor megkezdődött a visszavonulás május 14-én, elkerültünk Kijev irányába, kimentünk egy patizán vidékre. Ott már könnyebb volt a helyzet valamivel. Bár egyes tisztesek rosszul viselkedtek velünk szemben itt is. Vertek és ütöttek, különböző fegyelmező gyakorlatot tartattak. Századunk egy része fogságba került 1943. elején, ahonnan elvitték Oroszországba. Itt is elpusztult a fele közülünk 64 főből meg van 30 ember, a cseh légióban, a többi hiányzik, tífuszbetegségben pusztultak el. 26-an partizánfogságba kerültek, ezeknek is csak egy része van meg. 1944. október 16-án jöttünk be az országba és a századunk többfelé lett vezényelve. Magam kórházba kerültem Pesten és a Keleti pályaudvarnál voltam beosztva, mint munkaszolgálatos. Utána bementem egy schweizi védett századba a Vilma királynő útra. A századot kivitték az Albrecht laktanyába, de én ott megszöktem és másodszor megint kimentem a személyirányítóba és ott újra egy pár hétig voltam. Utána az Aréna út 55-be vittek, itt egy gyűjtőszázad volt. Innen megszöktem és közben keresztény zsoldkönyvet szereztem és avval a Wesselényi utcai Zsidó Kórháznál, mint keretlegény működtem két és fél hétig. Azután abbahagytam. Ekkor elmentem a személyirányítóba és beosztattam magam keresztény munkaszázadba. Küldönc voltam Pesten, bejártam a gettóba és a Wesselényi utcai kórházba és egy szép napon a nyilasok elfogtak és majdnem elküldtek a Svábhegyen a másvilágra. Majd bevittek a Hársfa utcába a nyilas-házba, ütöttek és vertek, mert tagadtam, hogy zsidó vagyok. Akkor beléptem egy idegen alakulatba a gépkocsizókhoz és mentem velük Érsekújvárra és onnan a személyirányító visszahozatott. Innen azután Sopronba mentünk, ahol január végéig volta, majd a katonákat, az egész oszlopot átvitték Ausztriába. Ott mindnyájunkat beosztottak munkára és egészen felszabadulásig, április elejéig, mint keresztény katona dolgoztam.Fentieket saját tapasztalataimból adom elő.

Kifosztás