Kereső
Főoldal
A DEGOB-ról
A visszaemlékezők
Lágerenciklopédia
Idegen szavak, kifejezések
Támogatóink

Fent nevezett előadja a következőket:
Beregszászon szüleimmel és testvéreimmel laktam édesapán cipész volt, én nála voltam tanonc. Kevéssel a németek bejövetele után a csendőrök betereltek bennünket a gettóba, amely a beregszászi téglagyár volt. Itt kétszer látogattak meg a csendőrök, pénzt, aranyat, órát, mindent elvettek tőlünk. Voltak, akik eldugták a pénzüket, akinél mégis megtalálták, azt összeverték. Egy hónapja voltunk ott, amikor kihirdették, hogy másnap 1 órakor indulunk. Kivittek bennünket a vagonokhoz. Még egyszer alaposan kikutattak, semmit se lehetett vinni. 7 embernek adtak naponta egy 2 kg-os kenyeret, vizet csak Kassán adtak. A vagonban 96 ember volt préselve, állva utaztunk egész idő alatt. Egy délelőtt megérkeztünk Birkenauba.A vagonból leszállva azonnal elválasztottak apámtól és anyámtól. Előbb azonban apámnak egy SS görbe bottal úgy a hátára csapott, hogy ha el nem kapom, összeesik. 69 éves volt, tudom mi lett a sorsa, mert láttam Birkenauba, hogy mi történik azokkal, akik a "másik oldal"-ra mennek.Meztelenre vetkőztették őket, és szappant adtak nekik, mintha fürödni mennének, bevezették őket egy gyönyörű Waschraumba és ott gázt bocsátottak rájuk. Néhány perc múlva kinyílt egy csapóajtó, a halottak beestek egy csillébe, amely tovább vitte őket a krematóriumba. Ezt a saját szememmel láttam. Láttam azt is, hogy kicsi gyerekeket megfogták a lábuknál fogva, és egyszerűen hozzácsapták őket a falhoz.Auschwitzba mentünk, amely közvetlenül Birkenau mellett van, ahol a fürdőbe meztelenre vetkőztettek bennünket. Sorba kellett állni, és ha valaki egy szót szólt, arra gumibottal 25-öt vertek. Hajunkat levágták, egész testünket szőrtelenítették, ruhánkat elvették, csak a cipőnk és a derékszíjunk maradhatott meg és csíkos häftlingruhát kaptunk.3 napig kint ácsorogtunk a szabad ég alatt, blokkba be se engedtek bennünket és enni se kaptunk. Láttunk 5 kéményt, amelyekből 3 méternél magasabb láng csapott ki, mondták, hogy ott égetik a halottakat. Nem hittem el, azt hittem, hogy sütöde van, de később rettenetes szab terjedt el a levegőben és akkor már tudtam, hogy igaz.Appellt kellett állnunk 2-6-ig. Jégeső esett, de azért mozdulatlanul kellett állnunk. Elindítottak bennünket egy blokkba, amely 7 km távolságra volt. Kérdeztük a Blockerstől, hogy van-e ennivaló, mert már nagyon éhesek voltunk, azt mondta, hogy van és adott is. Ebben a blokkban általában elég elviselhető sorunk volt. 2 hétig voltunk ott.Innen Lagischa nevű lágerba kerültünk. Autón vittek, kis teherautó volt, 150 ember volt belezsúfolva. Útközben SS-ek lövöldöztek bennünket, egy fiú meg is halt.Lagischaban földmunkát végeztünk, főleg ástunk. Volt ott egy igen sovány beregszászi fiú, Rosner Jenő. Az SS odahívta magához, elverte puskatussal, úgy hogy alig bírt felállni, azután odavitte egy 25 m mély árokhoz, azt mondta, álljon az árok szélére vigyázzban. Azután belelőtt, megfordult a levegőben és úgy esett a mélybe.Egy napon kihívtak bennünket appellre és 40 embert külön sorba állítottak. Megszámoltak bennünket, utána mehettünk vissza a blokkba, azt a 40 embert, akit külön kiállítottak szintén menni akart velünk, de nem engedték, ott tartották, majd agyonlőtték őket. Soha nem lehetett megtudni, hogy miért, és hogy miért éppen ezt a negyvenet.Lagischából Bunara kerültünk. Itt nagyon rosszak voltak a Capok. 4 hónapig voltunk ott. Egész idő alatt földmunkát és vasmunkát végeztünk. Ennivaló elég kielégítő volt. Csak később, amikor már 1000 ember volt egy Zeltben, nem kaptunk mást, mint 1 liter levesnek nevezett vizet naponta. Nagyon ütöttek is bennünket.Egy napon parancs jött, hogy mindenkinek mennie kell a lágerből. A Lagerführer mondta, hogy 24 km-re vannak az oroszok. Elindultunk délután 4 órakor és másnap délelőtt 11 óráig 65 km-t tettünk meg. Valósággal futottunk. Azután megállítottak bennünket, 4 óra hosszat álltunk egy helyben. Ez januárban volt, sokan megfagytak. Akkor azt mondták, hogy mindenki menjen vissza a lágerba. Visszamentünk, fél napig voltunk ott, azután bevagoníroztak. A lágerből kimenet egy SS lövöldözött bennünket. Reggel 8 órától déli 12 óráig álltunk a vagonban, majd 8 napig utaztunk. Este adtak kenyeret, de úgy, hogy mindenkinek a fejéhez vágták - a szó legteljesebb értelmében - az adagját. A 8 napig tartó út során kétszer kaptunk enni. Ha valaki leszállt a vagonból, azt rögtön agyonlőtték. Mégis megpróbáltuk, hogy valami élelemhez jussunk, mert nagyon éhesek voltunk. Én is leszálltam egyszer, jött egy SS, már vette a pisztolyát, hogy agyonlő, de valahogy sikerült elmenekülnöm.Ranenbrückbe érkeztünk. Ott reggel adtak ### kenyeret és 4 órakor ebédet kaptunk. Az ebéd fagyott marharépa volt. Ez volt a teljes napi táplálékunk. Reggel 5-től 7-ig és este 9-től 11-ig appell volt. Egyik fiú kétszer akarta felvenni a kenyeret, a Blockerster meglátta és vastag gumibottal úgy megverte, hogy belehalt. Egy hétig voltunk ott. Munka nem volt, csak kint kellett állnunk a szabadban appeltől ebédig, majd az ebédtől az esti appellig.Innen Flossenburgba kerültünk, ahol nagyon rossz dolgunk volt. Reggel adtak feketekávét, délben répalevet, este 15 dkg kenyeret. Nagyon ütöttek. Naponta 3-4 halott volt a blokkban, akiket agyonvertek.Négy hónapig voltunk ott. Egy napon egyszerre ordítani kezdtek, hogy "zsidók ki!". Appellt kellett állnunk, sorakozó, kivittek bennünket a vasúthoz és minden élelem és előkészület nélkül vagoníroztak. Négy napig utaztunk, útközben két halottunk volt. Egy erdőbe vittek, ahol kb. 4 napig voltunk. Semmi ennivalót nem adtak, csak a negyedig napon egy kis főtt krumplit. Volt ott egy beregszászi barátom, Markovics Jenő, ### ahogy hozták a krumplit, odaszaladt a szekérhez és levett magának 3 szemet. Az SS meglátta és a szájába lőtt. Nem halt meg rögtön, vergődött még vagy negyedóráig, akkor újra belelőtt - meghalt.Egy este bevittek egy pajtába, ahol alhattunk, másnap egy másik pajtába kerültünk, ott az SS-ek hallották, hogy jönnek az amerikaiak, erre mind eltűntek.Az egész környék azonban tele volt SS-ekkel. 28 fiatal fiú megbújt az erdőben, attól való félelmükben, hogy tovább viszik őket. Jött egy SS, meglátta őket, kijelentette, hogy "zsidó nem élhet tovább" és mindet agyonlőtte. Közben odaértek az amerikaiak és rajtaütöttek, sírt ásattak vele mind a 28-nak külön, amikor készen volt, megásatták vele a 29-iket és agyonlőtték azzal, hogy "most meg SS nem élhet tovább".

Kifosztás