Kereső
Főoldal
A DEGOB-ról
A visszaemlékezők
Lágerenciklopédia
Idegen szavak, kifejezések
Támogatóink

Fentnevezett előadja a következőket:
A munkácsi téglagyárból bevagoníroztak és 3 nap és éjjeli utazás után érkeztünk meg Auschwitzba, Ahol dr. Mengele, a láger orvos szelektált bennünket. Karjaimban volt gyermekem, 5 hónapos kisfiam, dr. Mengele kivette a kezemből és odaadta a mellettem lévő édesanyámnak, aki 56 éves ősz hajú asszony volt. A mellettem álló német katona azt mondta, hogy a gyermeket 2 óra múlva visszakapom. Nyugtalanul vártam az órák múlását, és amikor a blokkba beosztottak és érdeklődtem a blockkelestenál gyermekem felől, aki válasz helyett pofonvágott. Amint megtudtam, szegény gyermekem, édesanyámmal együtt a jobboldalra, azaz a gázkamrába kerültek még azon a napon, amikor megérkeztünk és a krematóriumba elégették őket. Dolgozni Auschwitzban nem kellett, egész nap appelt álltunk, esőben, szélben, hóban egyaránt, órák hosszat. Tisztálkodási lehetőség nagyon nehéz volt, mert nappalra, legtöbbnyire elzárták a vizet, ez által nagyon sok volt köztünk a rühes. Emlékszem arra is, hogy 2 bajtársnőm a sok szenvedés folytán megőrült, mások nekimentek a villanydrótnak, mely árammal volt állandóan telítve.5 hét után vagoníroztak és elvittek Stutthofba. Dolgozni nem kellett semmit, hajnali 5 órakor ébresztő volt. Ebben a lágerben eleinte rendesebb körülmények között éltünk, de későbben a helyzet mindig rosszabbodott. A lengyel árja férfiak ütöttek-vertek minden ok nélkül. Utána elkerültünk Praustba, ahova teljesen kiéhezve érkeztünk meg. A munka abból állott, hogy repülőteret építettünk, planírozás, csákányozás és nehéz vascsilléket toltunk. A bánásmód nagyon szigorú volt, ha valaki munkaközben megpihent, vagy beszélgetett a francia foglyokkal, akkor az illető számát felírták. Munka végeztével az illető az Oberaufseherin elé került, aki 25-50 botütést mért rá, vagy a haját levágták kopaszra. A munkabeosztás 2 achichtsen történt, átlag naponta 9-10 órát dolgoztunk. Az éhség igen nagy volt, nagyon sok volt a végelgyengülésben elpusztult ember. Voltak olyan betegek, akik napégés folytán gennyes sebeket kaptak, ezeket gyógyították a revirben, és 6 hetenként szelektálták, melyeket aztán Stutthofba vitték, és a krematóriumban elégették. Január elején evakuálták a lágert és gyalog indítottak útnak. A gyaloglás rettenetes szenvedés volt, a legtöbb lemaradt, mert nem bírta a menetelést, ezeket lelőtték az SS-ek. Én megszöktem egy csoporttal és eljutottunk Hélába (Lengyelországba) ahol az orosz csapatok felszabadítottak bennünket.

Kifosztás